Két egymásra tekintő, egymásra felelő, monumentális palota a Szabadság téren. Alpár Ignác szinte azonos időben épült, tekintélyt parancsoló alkotásai. A hajdani Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank épülete. Egyikük megújulásra vár, a másik épp túl van rajta.

Gyakran hangzik el: egy szó, egy mondat nem önmagában él, nem önmagában van értelme, meghatározza szövegkörnyezete, s maga is meghatározza kontextusát. Nincs ez másként az épített örökséggel sem, legyen az lakóház, középület, templom, kastély, palota.

Boldogtalan idők boldog ifjaként – micsoda naivitás! – hittem, a politikai rendszerek nem örök érvényűek, ami történetileg talán bizonyított, ám hittem azt is, azért vagyunk, hogy fordítsunk rajtuk. A közösség javára, ha már egyszer ezt sulykolják a lózungok.

A Debrecenben fölépítendő Természettudományi Múzeum tervezésére szóló meghívásos pályázat első díjasával, a BIG – Bjarke Ingels Grouppal és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft.-vel a kiíró szerződést kíván kötni a tervdokumentáció elkészítésére.  

Divattá vált megsemmisült épületek másolatként újraépítése – a drezdai Frauenkirche, a berlini városi palota, a budavári lovarda, a honvéd főparancsnokságig, és még sorolhatnánk. A potsdami helyőrségi templom szellemi örökségében különbözik a többitől. 

A nagyböjtről elsőként a hústól való tartózkodás juthat eszünkbe. A böjt azonban ennél sokkal több, s ehhez most a pannonhalmi bencések hozzákapcsolták a természettel, környezetünkkel való közösség gondolatát, s „zöld böjtöt” tartanak. Erről is beszélgettünk Hortobágyi T. Cirill főapáttal.

Kártérítésért perelte be egy perui gazda a németországi székhelyű RWE multinacionális energetikai vállalatot, arra hivatkozva, hogy áramtermelése során a barnaszén elégetésével hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Tizenöt ország népművészeti szakemberei vettek részt a Hagyományok Háza tanácskozásán, hogy megismerjék a folkkutatások eredményeit, és együtt gondolkodjanak kulturális örökségünk, hagyományaink innovatív, digitális oktatáson alapuló tudásátadásáról. 

A távvezetékekre fényvisszaverő, illetve ultraibolya pulzáló fényt kibocsátó készülékeket szerelve igyekszik elejét venni a hazánkon átvonuló darvak áramütés okozta pusztulásának a Mavir Zrt. A részletekről Tihanyi Gábort, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét kérdeztük.

Két sárga láda várakozott a napokban a Folyamőr utcai lakópark már megépült magasházainak tövében, a járószint alatti mélységben, hogy azután érdeklődő pillantásoktól kísérve daru segítségével magasba emelkedjenek. Vajon mit rejtenek a ládák? Hová indulnak?

„Nemzeti múltunknak vannak századai, melyekből... történeti feljegyzést, vagy egy sort nyelvünkön alig vagyunk képesek felmutatni; míg...számos műemlék maradt ránk… Minden ilyen nemzeti műemlék elenyésztével nyilván történetkönyvünk egy-egy lapja szakad ki.”

Zoboki Gábor építész, az Oszakai Világkiállítás magyar megjelenésének megálmodója, az épületegyüttes tervezője még a nyitás előtt bemutatta a magyar pavilont és művészeti programját, amely a magyar és japán kulturális párhuzamokat tartja szem előtt.

Egyetlen évtized alatt drámai módon megváltozott a napenergiát hasznosító technológiák gazdaságossága. A napelemek ára, nem utolsó sorban a tömegtermelés miatt folyamatosan és jelentősen esik, szemben a koncentrált hő hasznosításán alapuló, kevésbé elterjedt módszerével.

Szépül az öreg parasztház, a felújított pincében boroshordók sorakoznak, a jurtában kellemes a hőmérséklet. A veteményes téli álmát alussza, a traktor is megpihent az udvaron, körülötte tyúkok, kacsák, birkák bóklásznak. Ez a Pogány-tanya, ahol egy fiatal család éli mindennapjait.

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé. 

Nem lebontani, inkább belakni a hajdani ipartelepeket, gyárakat, szerelőcsarnokokat. Megőrizni az építészeti emlékeket akkor is, ha nem vagy csak részben műemléki értékek, ám korukról, városuk fejlődéséről, társadalmi, gazdasági vonatkozásairól mesélnek.

Miközben nincs olyan hét, hogy országszerte ne válna buldózer áldozatává korábban műemlékileg védett vagy a védettség előszobájában várakozó, netán „csak” történeti értékében fontos épület, vigasztaló, hogy megmenekülni látszik a budapesti Király utca három háza.

Ha az emberiség kultúrájának megbecsülése felől tekintünk a világra, vélhetjük, felkészületlenül ért bennünket az idő felgyorsulása. Minden változik és megváltozik. Ma egy pontatlan, de gyors reakció jobb, mint a késlekedő, ám alapos, megfontolt válasz.

Kovács János városjáró szokása szerint fölkerekedett: Český Krumlovra esett véletlenszerű választása. Budapesttől autóval öt óra. A szállás a városka melletti dombon, modern sorházban volt. Innen kellett leereszkedni a Moldva-parti Óvárosba.

Különleges kincseket rejt a történeti épületekről és környezetükről, legapróbb részleteikről, múltjukról, jelenükről, sorsuk alakulásáról a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fotótárának építészeti gyűjteménye.

Aligha kell a Szent Jobbról a magyar olvasónak bármit mondani. Ruffy Péter Magyar ereklyék, magyar jelképek című könyvében a magyarság  alapvető értékei között elsőként a Szent Jobbról ír. Féltve őrizzük, tiszteljük. Fordulatokban és drámai időszakokban bővelkedő történelmünkben sorsa hányatott, rejtélyekkel teli.

Szabadtéri fotókiállítás nyílt Balassagyarmaton a Civitas Fortissima 2025. évi megemlékezései keretében a Városháza előtt. Galbács Tamás képei a vasúti szakmához s e közlekedési eszközhöz való, korokon átívelő ragaszkodás mellett azt is bizonyítják, hogy él még a nógrádi vasút, s meg is kell maradnia.

Időről időre felröppennek hírek – különösen a közösségi médiában – a medvék magyarországi megjelenéséről, néha túlzóak és szenzációhajhászóak. Ezért is kértük Gombkötő Pétert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gerinces zoológiai szakreferensét, öntsünk tiszta vizet a pohárba medveügyben.