Az igazi iparos self-made-man typus – jellemezte kortársa, Gaul Károly gépészmérnök, az ipari szakoktatás kiemelkedő alakja a századforduló neves bútorasztalosát, Thék Endrét, aki szakmáját művészetté emelte, s itthon a modern bútoripar megteremtőjévé vált.

Szenvedélyes ember Szemere István. Ahogyan kedvenceire tekint, egyiket-másikat kézbe veszi, dédelgeti, erről tanúskodik. Pontosan ismeri mindegyikük élettörténetét, pedig sokan vannak, ezerhetvennégyen. Mindegyik korsóhoz részletes leírás tartozik. A sződligeti Korsók Házában járunk, ebben a különleges magánmúzeumban.

Járva a falu tágabb határát szinte mindenütt derékig érő a fű, ahol pedig valaha tehenek legelésztek, a hódok által felduzzasztott patak mocsárvilága fogad. A gazos állapot felidézi bennem a régi világot, amely nem volt sem jobb, sem szebb – csak hát gyerek voltam, s az idő sok mindent megszépít.

A Budakeszi Vadaspark igazgatója a fenntartó Pilisi Parkerdő Zrt. illetékeseivel kitalálta, hogy a meglévő kettő mellé újabb parkolót építenének a bejárat közelébe, a Natura2000-es erdőben, éppen oda, ahol egy különleges, ritka vadvirág, a halvány harangvirág él.

Európában, a XIX. század közepén született a világkiállítás eszméje, gyorsan átvette Észak-Amerika és Ausztrália, Ázsiára egy évszázadot kellett várni. Az áttörést 1970-ben az oszakai expó jelentette, előremutató építészettel, rekord látogatószámmal.

Tizenhárom év, tizenötezer perc örökségvédelem, ezerkétszáz riport, a hang- és szöveganyagot kísérő megannyi fotográfia – így összegzi Kovács Olivér szerkesztő-riporter a Közkincs-kereső archívumát, amely 2013-tól gyűjti a műemlékes, régészeti rádióműsor adásait.

Huszonnégy esztendeje minden augusztus első hétvégéjén Vas vármegyében, a Rum–Zsennye–Rábatöttös háromszögben letelepedett művészek elképzelése nyomán a három falu szellemi életének újrateremtői megrendezik a Cicelle Aranyháromszög Művészeti Napokat.

Egészen az utóbbi évekig a legalább százesztendős akácokat szerettem leginkább a Rába-parti fák s bokrok közül. Nem a tíz-tizenöt éves sarjadékokat; azok még idomtalanok, mint egy kamasz. Mostanában aztán az égerek könnyed szépségére is felfigyeltem, amelyekből jócskán akad a folyó árterében.

A Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2020-ban csatlakozott a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár tudományos kutatási és dokumentálási programjához, mely a főegyházmegye templomainak adatbázisát kívánta létrehozni.

Azt jelzi a címben jelzett fogalom, hogy egy terület (akár az egész bolygó) több természeti erőforrást használ fel, mint amennyit a természet adott idő alatt megújítani képes. Vagyis az emberi tevékenység ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld (vagy az ökoszisztéma) képességét, hogy erőforrásokat termeljen és hulladékot dolgozzon fel.

Bár a műemlékvédelem elismerten egyik meghatározó alappillére kultúránknak, még a művelődés terén jártasabbak között is akadnak, akik nem értik világát, csak korlátozást látnak benne, egyedi megítéléseit kiszámíthatatlan szubjektivitással vádolják.

A Börzsöny keleti lábánál magasodó nógrádi várhegy hangulata, a kilátás az erődítményéből indítja arra az utazót, hogy fölkeresse a váci püspökök egykori nyári rezidenciáját. Hogy mi adja a hely egyediségét? Erről is beszélgettünk Szolnoki Tamás régésszel.

Mára begyógyultak a háborús tájsebek és gazdag élővilág jelent meg a bombatölcsérekben. Apaj határában, a világviszonylatban is egyedülálló kutatási terület krátertavaiban egy fiatal ökológusokból álló kutatócsoport olyan fajokat is azonosított, melyek mifelénk csak ritkán fordulnak elő.

Mindig ünnep a Műemléki Világnap, ilyenkor minden töredék és cserép újra egységes egésszé lesz. A műemlékes szakma elhivatott képviselői legalább erre az egy napra megint találkoznak, eszmecserén és jeles szakmai programokon együtt vesznek részt.

Elegáns építészeti albumot forgatok. Írások elsősorban kortárs, esetenként műemlék épületekről, nagyvonalú fotók, tervrajzok. A szerzővel, Okrutay Miklós építésszel, műemlékvédelmi szakmérnökkel a könyvről, pályájáról, eszményeiről beszélgetünk.

E lapszámunk szerkesztésekor Balázs Gézának a nyelvőr rovatba írt cikkét olvasva határoztam el, hogy meglátogatom a kocsi Kocsimúzeumot. Vonattal mentem Tatáig, ott biciklire ültem, és lekarikáztam az Öreg-tó partjára.

Három éve tett feljelentést a Rozsnyói Horgászszövetség elnöke ismeretlen tettes ellen, aki miatt a Sajóba zúdult, illetve zúdul azóta is az elsősorban vasat és arzént tartalmazó szennyezett bányavíz. Varga Tibor vezetőségi tag nemrég arról kapott értesítést, hogy nem történt bűncselekmény.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ együttműködési megállapodást kötött a Tokaj-Hegyalja Egyetemmel közös kutatási projektek, tematikus kiállítások szervezésére, oktatási és múzeumpedagógiai programok kidolgozására.

Vérében van a föld iránti szeretet, a szabadság iránti vágy. Agrárdiplomával évtizedeken át pásztorló állattartással és tejelő tehenészettel foglalkozott, környezettudatos elméleteket ültetett át a gyakorlatba. A törteli Nagy Istvánnál jártunk, aki nem szégyelli „Nagy parasztnak” hívni magát.

A fővárosból vidékre költöző fogorvos–fogtechnikus házaspár több mint tíz éve kezdett el érdeklődni a történelmi íjászat iránt. A sportág nemcsak szenvedélyükké, hanem életformájukká is vált. Sokszoros világ- és országos bajnokok, akik Guinness-rekordra készülnek.

Kéz a kézben jár Pécs kétezer éves története és építészete. Mindkettő éppen olyan sajátos, mint a város maga. A sok-sok változás, rombolás és építkezés ellenére csodával határos, hogy majd minden korszakból valami napjainkig fennmaradt.